Nyugati szemmel

Végre haladtam kicsit a listás könyvekkel is. Mondjuk már így is 7/6nál vagyok, vagyis csak egy könyvem van vissza, Mikszáth Fekete városa, amibe most fogok belekezdeni, de mivel a vizsgák miatt kb 2 hónapja nem haladtam semmit, így már kis bűntudatom volt. Na, de beszélek inkább a könyvről...

A könyv egy orosz történet, oroszokról, egy nem orosz tollából. Bár a szerző maga is keleti származású, mégis mindent megtesz a regény során, hogy elhatárolódjon a szereplőitől, és úgy mutassa be az ő világukat, hogy egy nyugati ember is valamilyen szinten meg tudja érteni azt. Ennek érdekében sokat mondogatja, hogy egy nyugati ember nem képes megérteni az orosz lelket és az orosz világnézetet. Ezt talán kicsit túl sokat is teszi. Olvastam olyanok véleményét, akiket ez már zavart. Részemről egy idő után megtanultam átlépni rajta, viszont sokkal jobban irritáltak az olyan kijelentések, melyek arra utaltak, hogy az elbeszélő mennyire nem tud írni. Igazából nem sikerült az elbeszélőt és a szerzőt magamban külön választanom, így teljesen úgy éreztem, mintha éppen azt az árut becsmérelnék, amit éppen eladni készülnének nekem. Furcsa.

A történet maga egy orosz fiatalemberről, Razumovról szól, aki teljesen egyedül van a világban. Az anyja meghalt, az apja ismeretlen, nincsenek rokonai és igazából barátai sincsenek. Ezzel szemben hatalmas vággyal rendelkezik, szeretne kitörni ebből az életből, ezért pedig mindent megtesz. Egyetemre jár, ahol nagyon jók a tanulmányi eredményei, rengeteg plusz munkát is végez, célja pedig egy állami kitüntetés elnyerése, amelyet kitűnő kiindulási pontnak lát arra, hogy a végén akár államférfi legyen belőle, aki majd sokat tehet a népéért. És persze nagyon elismert lesz, ami azt hiszem, érthető vágy egy olyan embertől, aki tulajdonképpen kapcsolatok nélkül éli az életét.

Razumov tervei azonban teljesen kettétörnek, amikor egyik éjjel felbukkan lakásában egyik iskolatársa, Haldin, akiről kiderül, hogy forradalmár és felbukkanása előtt megölte az egyik híres politikust. Haldinnak pedig segítség kell és úgy gondolja, Razumov az egyetlen ember, aki erre alkalmas, hiszen - és ezt közli is "barátjával" - neki nincsenek rokonai, így ha lebuknak, mást nem kevernek bajba. Hát nem kegyetlen a sors? Nem kínozza eléggé az egyedüllét, még ez is lesz politikai bukásának oka? Hiszen lássuk be, azzal, hogy egy ilyen ügye keveredik, gyakorlatilag elveszíti az összes célját, amit maga elé tűzött, vagyis az élete értelmét veszíti.

Razumov komoly erkölcsi dilemma elé kerül. Először úgy próbál menekülni a helyzetből, hogy segít a forradalmárnak, de végül pedig feladja a rendőrségen, nem lát más kiutat. Azonban ezzel megkezdődik a domino effektus. A rendőrség nem hagyja ennyivel futni, a forradalmárok - akik közülük valónak gondolják - még inkább nem, a történet pedig akkor bonyolódik meg igazán, amikor hónapokkal később Genfben találkozik Haldin húgával. Itt bekerül a forradalmárok világába, mi pedig megismerkedhetünk az ő elképzeléseikkel.

A történet két szálon fut. Az elbeszélő az egyiket, melyek Razumovról és belső gondolatairól szól, Razumov később megszerzett naplója alapján szövögeti. Míg a másikat, mely Haldin anyjáról és főleg húgáról szólnak, személyes tapasztalatai alapján, hiszen Genfben személyes jó barátja a hölgyeknek. Ez a kettősség nekem nem igazán jött be. Asszem volt is egy pont, ahol nagyon furcsán váltott nézőpontot. Meg olyan helyzetekben is jelen kell lennie, ahol én nem érzem helyénvalónak a jelenlétét, hogy aztán mesélni tudjon róla.

Igazából nem tudom, hogy ajánlanám-e ezt a könyvet. Nem hiszem, hogy túl sok mindent fogok még olvasni a szerzőtől, bár nem mondanám rossznak a könyvet. Akit érdekelnek az orosz forradalmi élmények, annak mindenképpen érdemes elolvasnia. Én se bántam meg igazából, bár a vége kicsit csalódás volt, ezt be kell vallani. :S

És egy idézet, csak a megszokás kedvéért:
"Egy nyelvtanár szemében a legmeglepőbb az oroszok rendkívüli szeretete a szavak iránt. Mintegy begyűjtik, dédelgetik a szavakat, de nem őrizgetik őket keblükben; épp ellenkezőleg: ontják magukból órákon, éjjeleken át oly lelkesedéssel, áradó bőséggel, néha-néha oly találó kifejezésekkel, hogy az ember – akár egy tökéletesen idomított papagáj hallatán – nem tud szabadulni a gyanútól, hogy valóban értik is, amit mondanak."

Haver, ne már...

Mondtam, hogy össze-vissza olvasok, nem? Délután ehhez kaptam kedvet, szóval mielőtt holnap újra nekivágnék a szakdogakészítésnek, ma még 2 könyvvel kikapcsolódtam.

Na, de Barney... Hát mit mondjak? Ha azt mondanám, hogy Ferge... azt nem mondhatom, mert lerágott csont lenne :D Akkor inkább azt mondom, hogy rajongóknak kötelező! Nem rajongóknak meg ajánlott. Nem vagyok nagy fan (ami nem azt jelenti, hogy nem szeretem a sorozatot, hanem azt, hogy még nem volt időm rendesen végignézni, csak pár részt láttam össze-vissza), de így is nagyon élveztem. Ezt a könyvet anno Öcsémnek vettem meg, mivel neki nagyon tetszett, én meg már kiolvastam végre a Kiss Ádám könyvet és így fel tudtam ajánlani zálogba, hát megtettem.

Most pedig dobok be pár idézetet, hogy mindenki tudja, mire számítson :D Egyébként elég sok idézetet írtam ki megint :) Volt miből szemezgetni :DDD
Már az ajánlás is üt:

"Nekem,
a legjobb tesónak, akit csak ismerek"

Egy Tesónak bármikor joga van hülyeséget csinálni, amennyiben a többi Tesója ugyancsak csinálja.

MEGJEGYZÉS: Ha Butch Cassidy egy szál magában rontott volna ki abból a kalyibából, az emberek csak annyit mondtak volna: Haver, ne már! Ha csak egyetlenegy spanyol fickó döntött volna úgy, hogy végigrohan az utcán egy csapat felbőszült bika elől menekülve, az emberek csak annyit mondtak volna: Haver, ne már! Ha csak Tommy Lee használt volna szemceruzát a Mötley Crüe korai pályafutása alatt, az emberek csak annyit mondtak volna: Kislány, ne már! Hogy jogunk legyen hülyén viselkedni – ezért vannak egyáltalán Tesóink!

2. cikkely

Egy Tesó sosem fedi fel a Tesó Kódex létezését egy nő előtt. Ez egy szent dokumentum, amelyet semmilyen okból kifolyólag sem szabad megosztani nőkkel – nem, még abból az okból sem.

MEGJEGYZÉS: Ha te egy női olvasó vagy, először is hadd kérjek elnézést, nem szándékosan van ennyi matekos cucc a könyvben.
Másodsorban pedig arra buzdítalak, hogy annak tekintsd e könyvet, ami – pár oldalnyi fikció, amely széles célközönséget szeretne szórakoztatni a sztereotip férfi-nő különbségek felnagyításával. Mármint, néha tényleg egészen olyan, mintha különböző bolygókról származnánk! Nyilván nincs olyan élő ember, aki komolyan venné, vagy mereven tiszteletben tartaná mindazokat a közönséges szabályokat, amik a könyvben vannak.* Amúgy tök édi a csizmid, szvsz.

*Psszt, hahó, fiúk! Ezt azért írom nagyon apró betűvel a lap aljára, mert mind tudjuk, hogy a férfiaknak sokkal jobb a látásuk mint a nőknek. A fentiekre oda se figyeljetek – a Tesó Kódex semmiképpen sem kitaláció. Csak azért kamuztam, hogy meg ne szegjem pont ezt a cikkelyt.

4. cikkely

Tánc közben egy Tesó sosem emeli a kezeit a feje fölé.

15. cikkely

Eszternek tőlem :D

Ha egy Tesó észreveszi, hogy az egyik Tesója elfelejtett kilépni a postafiókjából, ő ezt köteles megtenni helyette, ám még előbb köteles küldeni pár gyalázkodó mélt néhány véletlenszerűen kiválasztott címzettnek, majd pedig kitörölni ezeket az elküldött üzenetek közül.

111. cikkely

Barneytól Fluor Tominak üzenet :DDD

Ha egy Tesó baseballsapkát vesz fel, a simlédert vagy 12 óra, vagy 6 óra irányába mutatóan fordíthatja. Minden más napellenző pozíciót lestoppoltak a rapperek és a fogyatékkal élők.

24. cikkely


Egy SPnek:

Egy Tesó sosem hordhat pinket. Még Európában sem.

47. cikkely


És egy Bársony Dávidnak és a 10 dolog amit utálok benned-nek :D

Egy Tesó sosem vehet ki csajfilmet a tékából.

35. cikkely


Ami a legjobban üt:

Naná!

69. cikkely

És végül zárásképpen a meló, ami minden csajt levesz a lábáról: Nacikat tervezek csuporbeteg maciknak. :DD Ezen hangosan röhögtem... Kell ennél több? ;)

CserePite

Mostanában össze-vissza olvasok mindent, amihez éppen kedven van. Ezzel csak az a gond, hogy így egyetlen komolyabb művet se fejezek be. Tegnap pl 80 oldalt olvastam az egyik párbajkönyvemből, de ma nem volt kedvem folytatni és inkább mást kezdtem el, ezt itt ni, a PetePitét. Pedig van egy Nyugatos novelláskötet is nálam a könyvtárból, amiből szintén olvastam már egy adagot, de ahhoz se volt ma kedvem... Kicsit bűntudatom volt már amiatt is, hogy se a Párbajos könyvekkel, se a Nagy Könyves listával nem haladok, így ma gyorsan kivégeztem ezt a könyvet.

És milyen véleményt tudok alkotni róla? Nagyon jó kis gyerekkönyv. No, igen, ha már a Lassiet annyira lehúztam, akkor azt hiszem, hogy a jó gyerekkönyveket is illik dicsérnem.

A sztori sokak szerint lerágott csont, ezt Moly.hu-n többen is írták róla. Valamilyen szinten persze igazuk is van. Szülő-gyerek szerepcsere, ezt már megszámlálhatatlan sok filmben is könyvben láthattuk korábban, de én mégsem éreztem ennek a súlyát most. Biztosan a tálalás miatt... A könyv nyelvezete, humora és apró kis fordulatai szerintem egyaránt élvezhetőek egy felnőtt és egy gyerek számára is. Jó, nyilván nem azt mondom, hogy nagymamám szórakozásból, magányos estéin ezt venné elő és végig izgulná a könyvet, de nem az a fajta könyv, amit az ember nem képes felolvasni a gyerekének, mert közben háromszor a falhoz vágja. Kifigurázza a felnőtt-gyerek viszonyt úgy, hogy közbe senkit sem helyez a másik fölé. Megmutatja, hogy egy felnőtt sem ér többet, csak a kora miatt, és megmutatja azt, hogy nem hiába gyerek a gyerek... A fiatalabbak számára nagyon évezhető, az idősebbek számára, pedig kis könnyed történet, ami egyszer senkinek se árthat meg.

Másolok pár idézetet, ami nekem kimondottan tetszett:

„Ez nem én vagyok” – gondolta. De aztán eszébe jutott, hogy ha ő gondolja azt, hogy nem ő az, akkor mégiscsak ő az…

A szemüveges Csatai Jenőke, aki mindig barátkozni akar vele, mert mindenki más csúfolja, csak Petya nem, biztosra mondta, hogy az ember a majomból lett. „Lehet, hogy visszaváltoztam?”

– Csak igen! – mondta Ádám. – Karó. És ráadásul puskázásért. Holnap be kell menned Klárinyóhoz. Hív.
– Engem? – bámult az apjára elképedten Pite.
– Nem – mondta Ádám. – Nem téged, hanem engem. Vagyis az apádat. De miután én most nem tudok bemenni azzal, hogy én vagyok a saját apám, kénytelen vagy te megkeresni az osztályfőnöködet.

Milyen különös… Kezdődött azzal, hogy a doktor úr „Szia, Kata néni!”-vel köszönt. Azután megitta a fia kakaóját. (Mert Kata tudta, hogy a férfi itta meg. Egy óvónőt nem lehet kakaóügyben olyan könnyen átverni. A kakaóbajusz árulkodik.)

– Most kibújok a takaró alól, de ne ijedj meg!
– Nem fogok. Tudom, mekkora vagy. Tegnap még én is akkora voltam…

Ezt a könyvet nem fogják kihagyni a gyerekeim :P

Egy Kiss történet

No, hát mostanában megint nincs túl nagy kedvem olvasni. Még mindig nem tudtam magam kipihenni a vizsgaidőszak után és bármibe kezdek bele, egy idő után csak félrerakom. Mondjuk, lassan a zenehallgatással is így vagyok...
Aztán tegnap este eszembe jutott, hogy ez a könyv is ott pihen a 600 olvasásra váró között, és azt mondtam, hogy miért ne? Most meg blogot írok róla, szóval erősen gyanúsan kiolvastam. Nem egy hosszú olvasmány, tényleg, asszem Eszter is Pestről hazafelé olvasta ki a buszon, pedig akkor éppen nagyon pofázós hangulatban voltam (nem, nem úgy mint mindig, mert a buszokon általában alszom, hé...).

Na, de akkor jöjjön a véleményem. Nekem csalódást okozott ez a könyv. Ádám egy-egy féllépés során sokkal jobbat produkál akár 20 percben is, mint ebben az egész könyvben. Láttam már élőben is fellépni, ezerszer jobb volt.
Nagyon sok olyan poén van a könyvben, amit egy-egy standupnál már ellőtt, illetve sok olyat is találtam, ami számomra nem volt vicces. Ez persze ízlés meg humor dolga és mindenkinél egyedi, de engem nem győzött meg. Ugyanakkor voltak benne olyan jó beszólások is, amiket érdemes volt kiírni. Most ezeket fogom megosztani veletek, hogy azért ne vegyem el teljesen senki kedvét a könyvtől.

Vannak ötletes fejezet címek, mint:
BKV TIMES
(avagy Budapesten Közlekedjél Vazze)

Egyéb idézetek:
"Mi lenne a borítón, ha a Kaukázus zenekar összeállna Kefirrel egy album erejéig? Kaukázusi kefir. Kihagyni vétek!"

"Keith Richards óriási. A kedvencem. Ő nagyfater létére is úgy nyomta végig az egészet, hogy be volt baszcsizva egy elefánthátnyit. De gondolom, hogy nem közvetlenül a koncert előtt szórakozott be, hanem az elmúlt negyven évben! Elénekelt egy számot egészen kellemesen, majd annyit szólt hozzánk, a magyar néphez:
„Örülök, hogy látlak titeket, örülök, hogy látok akárkit is.”
Ezt persze angol nyelven, pedig azt hittem, hogy egyszer végre magyarra issza magát!"

"– Halló, NKT? Egy pizzát szeretnék rendelni szalámival, gombával, ananásszal, erős pistával,
Horváth Évával!
– Bocsásson meg, uram, ez a Nagyon Különleges Tudakozó!
– Komolyan? És? Attól én még éhes vagyok!
– Uram, tudom, hogy ha ön a pizzázó számát hívja, megkapja a pizzáját!
– Ja, tényleg… Most… mondja… a Gyuszi, hogy azt kérdezzem, mennyi a pizzázó száma.
– Így mindjárt más! 06 34-55-66-77
– Várjon már, hát azt hiszi, megjegyzem?
– Nullahat… harmincnégy., ötvenöt… hatvanhat… hetvenhét!
– Most akkor az ötös hányszor van?
– Kétszer, meg a hatos és hetes is!
– Akkor azokat kétszer egymás után nyomom meg!
– Nyomja!
– Most?
– Nem, majd ha letettük! Nos? Van még kérdése?
– Gyuszi, ne igyunk inkább egy sört?"

"– Tessék, Nagyon Különleges Tudakozó!
– Üdvözlöm, kedves barátom, meg tudja-e mondani, Fidel Castro meghalt már?
– Még nem, azt mondják, egyre jobban van!
– És Marx?
– Ő már meghalt.
– De Lenin él?
– Ő igen, mondhatom a telefonszámát?"

"– Halló, NKT!
– Téves?
– Nem tudom, maga hívott. Kit keres?
– Szerintem téves!
– Nem engem akart hívni?
– Nem!
– De mégis engem hívott!
– Igen, különben nem lenne téves, gyökér!!!!!"

"– Halló, NKT!
– Milyen Máté?
– Enkáté!!!
– Azt hittem, te vagy az, Máté, érdeklődnék tisztelettel, hogy a nonstop a sarkon meddig van nyitva.
– Hát, ha nonstop, szerintem éjjel-nappal nyitva van!
– Na, az nem olyan biztos, a múltkor ki volt írva: „Zárva", oszt mégis nyitva volt!
– Uram, higgye el nekem, nyitva van az a bolt!
– Köszönöm!"

"– NKT! Miben segíthetek?
– Rohadtul zárva volt a nonstop, kispajtás!
– Ne haragudjon, uram, itt valami tévedés lehet! Nem nyitott ajtót senki?
– De én… egy kockakővel.
– Uram, ön betört az üzletbe?
– Neked még azt is vágnod kéne, mit loptam el, köcsög… nem tudsz te semmit!"

"Telefon! Taxi! „A kórházba, legyen szíves!"
– Mi történt? – kérdi a vezető.
– Megbaszta az áram!
– Ekkora testet? Nem baj, úgyis merül az aksim! – sóhajt a taxis."

Van benne egész évre érvényes heti horoszkóp, ebből egy példa:
"Halak: Kicsit tisztul a víz a folyóban, csak hétvége felé várható újabb olajhullám. A kukoricával vigyázzatok, lehet, hogy horog. Bár nincs horgászszezon, fő az óvatosság. A hét második felében váratlan kiadás ígérkezik. Vegyetek nagy levegőt!
Híres Halak: Némó, Cápa 1, Cápa 2"

És végül a kedvencem, ami a kedvenc sztorimból, A rázós legénybúcsúból van:
"A történtekről csak homályos emlékeim vannak, de arra emlékszem, hogy a pulttól mindig csak annyira távolodtunk el, hogy az egyik kezünk mindig érintse azt. A többiek állítása szerint ez idő tájt az egyik Magna Cum Laude-számra úgy táncoltam, mint Michael Flatley nyolc Red Bull és két csík speed után."

Most így ennyit mondanék, a többit már mindenki eldönti maga. :)

SP - Fluor "közös" "koncert" beszámoló

Tegnap este egy meg nem nevezett társammal (továbbiakban XY) együtt ellátogattunk a címben megnevezett eseményre. Nyilván mindenkiben felmerül majd a kérdés, hogy mégis hogyan jött az ötlet... Erre sajnos nincs egyértelmű válasz. Láttunk egy plakátot, én meg azt mondtam, hogy menjünk és mentünk... Ha hívnak menni kell, ugyebár, ahogy Fábry fogalmazott: fiatalos elhivatottsággal... Az én ötletem volt, nincs is ezen mit tagadni, szépíteni meg pláne nem lehet.

Szóval a jegyen és a plakátokon 7 óra volt meghirdetve, felvettük a party szerkót meg a partyszemüveget és belsattyogtunk háromnegyed 7re. Már útközbe volt egy olyan balsejtelmes érzésünk, hogy lehet, hogy álmodjuk az egészet, ez nem velünk történik, mi ilyesmire sose lennénk képesek... De úgy tűnik, hogy mégis képesek voltunk... Amúgy már az elején gyanús volt, hogy a 7 órás meghirdetés ellenére Fluor nagyon reklámozta a facebook oldalán (nos, igen, újabb kérdés: lájkoltad? lájkoltam), hogy ő fél8ra jön koncertet adni Pécsre. És fél8ra pontosan ott volt, szóval elég gyanúsan hiba csúszott a rendszerbe...

Na, de ott tartottam, hogy beslattyogtunk... Ha átlagot akartam volna vonni a közönség életkorából, akkor a mi korosztályunk jött volna ki, olyan 21-25... Mert hát ugye volt egy rakat általános iskolás, meg az ő szüleik, akik szintbe hozták a dolgot... Szerintem 10 alatt volt azok szám, akik ténylegesen a mi korosztályunkat képezik, és ebbe már Fluort és SPt is beleszámoltam. Mondjuk ezért különösen gázos volt a fél órás csúszás, a gyerekekkel alig lehetett bírni, a szülők meg aggódtak, hogy mikor lesz rosszul valamelyik. Aminek egyébként nem kicsi esélye volt, mivel egy miniatűr szórakozó helyre voltunk bezsúfolva... Fel is merült bennem elég erősen, hogy nekik nem gáz, hogy egy zugba jönnek kb fellépni? Hozzáteszem, így se volt telt ház és talán 100an se voltunk. Nem járt a levegő, fülledtség volt, dög meleg.

De a lényeg, hogy Fluor felbukkant, elkezdte a showt és elég durván végig is nyomta a saját részét. Végig táncolt, meg pattogott, lájk pecséteket osztott, hergelte a tömeget, igazi party hangulatot csinált. Komolyan, még nekem is jó kedvem lett, bár azért nehezen engedi el magát az ember, amikor olyan érzése van, hogy nagycsaládos rendezvényre jött a szülei nélkül... Összesen 6 számot énekelt el, aztán közölte, hogy ennyi volt. Igazából így utólag úgy jön le, hogy előzenésznek volt betervezve SP mellé. Fluornak tegnap 2 másik koncertje is volt az ország különböző pontjain, SPnek meg csak ez az egy giga-mega zsír bulija. Szal Fluor megcsinálta a hangulatot, majd közölte, hogy megy. Akkor mindenki totál ledöbbent, hogy wtf?! 6 számért fizettünk 1500at?! Ráadásul SPnek akkor még se híre, se hamva nem volt... Fluor egyedül nyomta el a party arcot is... Szóval végül addig visszáztak, amíg Fluort még egyszer elnyomta a Mizut (micsoda ráadás szám, egy koncerten 2x ugyanaz a dal...), aztán kiment, kicsit dedikált (nem, nem mentünk ki utána) és aztán lelépett.

Mire közölték a bemondók, hogy kb 10 perc és érkezik SP. Lett abból 15-20 is. Azt beszéltük utólag, hogy Fluorral valszeg már nem is találkozott (vagy ha mégis, akkor csak annyit böktek oda egymásnak, hogy "zsír a buli"), szóval ennyit a közös koncertről. Elég kiábrándító volt, hogy az egy szem közös számukat se tudták együtt előadni... Egyébként Fluorral együtt a közönség negyede is távozott kb.
Szal megérkezett SP... Azt hittem, röhögőgörcsöt kapok, komolyan... A srác kb akkora mint én, vagy lehet, hogy alacsonyabb és úgy néz ki, mint egy pálcikaember.A színpadon úgy nézett ki, mintha egy 16 éves gyerek bohóckodna fent... Még jó, hogy csak 1 évvel idősebb, mint én, nem? Hát, különösen a Nevem SP című számnál, amikor azt énekli, hogy "A barátnőd szeret" és valami erotikus táncmozdulattal végigmutat magán, nos az tűnt élőben a legröhejesebbnek... Először is hány éves az a barátnő? 14? Másrészt meg mit ért vajon szeret alatt? Megsimogatni a kis buksiját és a szájába nyomni egy chupa chups nyalókát? Hiteltelen és nevetséges volt.
A dalokat liveban nyomta, ahogy Fluor is, de amíg a kislegósnál ez csak szimpi pont volt, addig SPnél megállapítottam, hogy nem szabadna kiengedni a stúdióból... Eddig se rajongtam a hangjáért, de most komolyan... A gyerekek már biztosan eredendő halláskárosodással jöttek a koncertre és ezért nem vették észre. Élőben még önmagát se közelít meg... Tiszta kiábrándító. XY, aki mellettem állt, konkrétan az első dal után közölte, hogy "Nem megyünk?" Mondom, basszus, kifizettünk 1500 forintot, egy dolog, hogy pocsék, de adjunk már neki még egy esélyt... De aztán a második szám is borzalmas volt, szóval megállapodtunk, hogy addig nem megyünk, amíg nem énekli el, hogy "Ne add fel kérlek, bébe...", aztán feladjuk és lelépünk XD
Elnyomott három saját számot, aztán áttért a Nagy duettes dalokra... Elsőként mindjárt a Sexy Backkel kezdte, ami retek szar volt, kb a negyedénél majdnem felsírtam, hogy én Justin Timberlaket akarom. A dal felénél pedig megállapítottuk, hogy ezért imán be lehetne őt perelni... Amikor vége lett, csak annyit kérdezett, hogy: "Ki szereti itt Ushert?" Nos, mivel én szeretem Ushert, ezért ezt figyelmeztetésnek vettem és közöltem, hogy akkor mi most távozunk... Szal összesen 6 Fluor számért fizettem 1500 forintot, meg 4 SPért, amiért tulajdonképpen nekem kellett volna fizetniük...

SP amúgy 2 háttértáncossal jött, akik ikrek voltak és olyan kis seggdugaszok, mint ő... Nyilván nem lehet elhomályosítani a művész urat... Végig fura fejeket vágtak és nagyon gázul táncoltak. Ilyen szinten talán még én is tudnék egy kis gyakorlás után... Viszont SPnek így kevesebbet kellett táncolnia... No, igen, törölköző...
Mint korábban mondtam, rohadt meleg volt bent, ezt Fluor egyből meg is állapította, kb az első szám után kapott is egy törölközőt, mert marhára sokat mozgott, ezt egyébként meg is köszönte meg minden. SP is kapott, neki kicsit később volt csak rá szüksége, asszem a negyedik szám után, amikor mi eljöttünk, csak abban a számban táncolt rendesen, addig a táncosok vitték helyette ezt az irányt. Szal megkapja a törölközőt és elkezdte osztani, hogy jaj, ez valami célzás, hogy szarul néz ki vagy mégis micsoda? Wtf... kegyetlen az élet gyerek és szarul néztél ki, de senki se volt kíváncsi a rinyádra x"D Amúgy is folyamatosan baja volt dolgokkal, mert pl hogy ő nem hallja vissza magát... Oké, technika gond, megesik, de nekem, mint fizető vendégnek miért kell végighallgatnom az ő pampogását ezért? Ráadásul amikor eljöttünk, elég erősen gyanús volt, hogy a műsort se vágja, nem tudta, milyen számnak kell jönnie, lentről segítettek neki...

Volt egy-két érdekes beszólás... Amitől a falra másztam, az a "Zsír a buli"... Ezt mindkettőjüktől legalább 200x hallottam és komolyan úgy voltam vele miután eljöttünk, hogy ha valaki aznap ezt még egyszer kiejti a közelemben, akkor nagy bajba kerül...
Aztán SP érdekes megjegyzése:
"Most vagyok itt először Pécsen... asszem..." Asszed? o_O Aztán jött a pingvin vagy mi van?
Viszont Fluor folyamatosan nyomtatta ezeket a kiabálós dolgokat meg szokásos színpadi játékokat és egyik alkalommal ilyet szól: "Most játszunk valamit." Mire a "tömeg" túloldalán vagy 10en elkezdték kiabálni, hogy: Kiszel Tünde! Mire Fluor nagyon diplomatikus válasza: "Most nem olyat játszunk, mert abban a játékban nem vagyok túl jó..."

A közönséggel kapcsolatban voltak elég meglepő dolgok. Pl ott volt a Punanny Massif énekese. Vicces, egyáltalán nem ismerem a bandát, de bármerre megyek, tuti összeakadok az egyik taggal és mindig van velem valaki, aki felhívja a figyelmem rá, hogy ki is áll a közelemben. Szal szerintem már a banda összes tagjával találkoztam...
Na de ott voltak az elvakult rajongók. Az egyik Fluor Tomi rajongója, aki hisztérikusan visított az egyik székre állva, de olyan szinten, hogy a könnye is kicsordult... o_O A másikuk pedig SP fan volt... A tömeg szélén állt és az egyik résznél ugrott egy hatalmasat és csápolt SPnek. Ebből imádott Krisztiánja csak annyit érzékelt, hogy nagy mozgás van oldalt, kizökkent egy pillanatra a számból és odakapta a tekintetét. Gondolom a tapasztalat már belenevelte, hogy tartson a nagy mozgástól, mert abból dobálózás lett. Szóval oldalra kapta a szemét, ránézett a kiscsajra, de aztán egyből folytatta is a showt, mintha semmi sem történt volna. A csajnak meg volt egy fél perces visító rohama, amikor azt ismételgette sikítva, hogy: "Úristen, rám nézett!!!!!!", majd a barátnői is beszálltak, hogy: "Úristen, rád nézett!!!!" Én is fangörcsködtem már bizonyos sztárokra, de ez már nekem is soknak számított...

Hát, nem mondanám, hogy zsír buli volt... Viszont bosszúból loptunk 2 pálinkás poharat, mert még a csapos is kretén volt...