Becsapós a bejegyzésem címe, ugye? Mert mindenki arra gondol, hogy szegény Lassie mit összeszenvedett, amíg hazaért, de valójában, aki nála is többet szenvedett, az ÉN voltam... Te atya ég... Én komolyan nem számítottam arra, hogy ez a könyv ennyire nem fog tetszeni. Persze, elhiszem én azt, hogy ennek a könyvnek nem a 22 évesek a célcsoportja, de akkor is...Benne vagyok egy másik netes kezdeményezésben is a Moly.hu oldalán, aminek a lényege, hogy pótoljuk be a Nagy Köny 100-as listáján azokat a könyveket, amiket eddig még nem olvastunk. Most pedig a Lassire került a sor, ami egy elég rövidke történet, és gondoltam, gyorsan letudom. Tévedtem...
Véleményem szerint ennél a könyvnél a szerző is, meg annak a verziónak a fordítója is nagyot hibázott, amit én olvastam. Néhány helyen meg se tudom állapítani, hogy ki a ludas...
A kötet szókincse elég gyér, gyakran bocsátkozik szóismétlésbe, és vannak benne magyartalan mondatok is.
A könyv nagy részében nem tudtam megállapítani, hogy milyen napszak van, mert annyira ellentétes utalásokat ad... A kedvencem az a rész, amikor Lassie sötétedés után befekszik egy bokor alá és még hajnal előtt ébred, amit az elbeszélő úgy kommentál, hogy el tud bújni a napsugarak elől! Hogy mi van?!
Ezenkívül nem tetszik a pasi nézőpontja se... Néha úgy beszél a kutyákról, mintha a fejükbe látna, vagy legalább kutya lett volna előző életében, máskor meg olyan baromságokat mond, hogy hihetetlen... Valahogy nem tudom elképzelni, hogy a kutyák ne érzékeljék a távolságot... De nagy kedvenc még az a beszólás is, hogy az embereknek már nincs semmilyen ösztönük, az állatoknak még talán (!) van... Talán...
Lassie mindent túlél, olyan dolgokat is, amikbe egy ember belehalna... Ez talán nem is lenne baj, mégis csak egy kitalált történetről beszélünk, de a szerző folyamatosan olyan megjegyzéseket tesz, amivel azt bizonygatja, hogy Lassie is csak egy átlagos kutya és a kutyák is csak átlagos állatok és stb. Superman se ugrik ki az ablakon, repül egy kört, aztán közli a kamerába, hogy semmi baj gyerekek, én tök átlagos vagyok!
És akkor arról még nem is ejtettem szót, hogy a főszereplő srác rohadtul idegesített... Oké, ragaszkodik Lassiehez, én se csípném, ha elvinnék a kutyámat (aki egyébként átlagos kutya és néha üdítően hatott rám a jelenléte egy-két fejezet elolvasása után), de amikor a szülei többször leültetik és elmondják neki, hogy annyi pénzük sincs, hogy ők rendesen egyenek, és a kutya csak éhen halna velük, akkor is csak nyafog... Igen, nyafog, mert amúgy az egész kötetben mást sem csinál, csak ezt! De igazán ott verte ki a biztosítékot, amikor a végén a családja anyagi biztonságba kerül, minden visszaáll a régi kerékvágásba és ő megállapítja, hogy azért okés minden, mert Lassie hazajött, és előtte azért volt rossz minden, mert elment... Azért szerintem az ilyen fokú álomvilághoz és naivitáshoz ő már igencsak túlkoros.
És az idézetek... Összesen 2 idézet volt benne, amit tényleg betennék ide. Az egyik - és az egyetlen tényleg - vicces momentum:
– Itt kéne lennie döglötten, de hol van?
– Átugrott a falon, Mr. Fergusson.
– Hat láb magas falon egy döglött kutya? Nem is kutya volt ez, Donnell, hanem egy elátkozott vámpír.
A másik idézetet csak azért se találom, pedig 3x is kerestem. A kutyák mosolyáról szólt, és ez még igaznak is találtam, mivel az én kutyám is szokott úgy mosolyogni :D
Egyébként a kötettel kapcsolatban még annyit mondanék, hogy a többség, akiknek elmondtam, hogy szerintem elég nagy gázok vannak a könyvvel, azt válaszolta, hogy jó, de ezt gyerekeknek írták, ők még ezt nem veszik észre... És? Ez még nem magyarázat arra, hogy miért szúrjuk ki a szemüket valami gyenge minőségű dologgal. (Most persze mondhatnám, hogy egy olyan könyvvel, ami nem üt meg egy szintet, de ugye mindenki azt olvassa, ami a maga szintje...)
Én tényleg nem akarom megcáfolni ennek a könyvnek az alapjait, mert valamiért biztosan híres lett, és megszerették a gyerekek, viszont kb 2000x jobban is meg lehetett volna írni. És az, hogy ez "csak" gyerekeknek szólt, még nem mentség az alacsony minőségre.
